A szavak embere lett

Sokmindent mond a Jancsi a kis klaviatúráján, praktikus dolgokat kevésbé, inkább bölcsességeket szeret megfogalmazni.  Meghökkentő dolgokkal tud előállni, mind tartalom, mind szókincs terén. Egy új világ tárult fel előttünk, ahogy kibontakozik az észjárása és a világról alkotott képe, meg a bölcsessége és a humora. És nagyon velősen tud fogalmazni, hisz a francnak sincs kedve órákon át betűzni. Zseniális kis agyacska:

J: A Mamát szomorítja a zene
(és tényleg szomorított a zene)

A kedvenc mondatom tőle valaha, és azt hiszem, hogy ennél szebben ezt az egészet nem lehetne mondani: 
Én: Jancsi miért nem tornázol mostanában rendesen?
J: A Mama betűzi a lelkem

Én: Jancsi, milyen volt a Mamival a napod?
Jancsi: Buta vagy Mama, a Mamival dal az élet

(A "buta vagy Mama" felütés kb minden második párbeszédünkben előfordult egy időben, de azóta azt hiszem megokosodtam. Mindenesetre ez egy jó bizonyíték arra, hogy nem én adom a kezébe a szavakat.)

" Az ögapám a Mama aputkája"

Én: Jancsi tornázzunk kicsit, milyen meséje legyen a tornának?
J: a Mama nagyon buzgó

Én: Jancsi mit szeretnél csinálni?
J: A Mama nem nyugszik

J: Mamit hívjuk telefonon
Én: És mit mondjunk neki
J: Kurvára hiányzik

Én: Jancsi miért nem tornáztál rendesen?
J: Faságot csináltunk
Én: de akkor mi az amit szeretnél?
J: Mese és muzsika

(helytelen a gyerekek előtt csúnyán beszélni, eltanulják, még akkor is, ha ez az utolsó, amire számítottunk)

" Mamával akarok bújni össze"

J:Oli a Mama zsarelme
J: Oli a Mama szerelme

" A Miska bunkó"

"Szeretem a Miskát "